Családi emlékek 1928. július 7. okán

Szabó Károlyné Szilágyi Erzsébet a Debrecen mellőli Bodaszőlőből 1926-ban első lányát hazament megszülni édesanyjához (szamosfalvi Bihary Emma) Székelyhídra. Trianon választotta el a családot, de akkor még a határ átjárható volt.
Második lányát már Debrecenben szülte 1928. július 7-én. Őt Anna névre keresztelték később a Kistemplomban a református vallás szerint , s lett Gordosné Szabó Anna néven a gyógypedagógia világának egyik ismert alakja. A várandós kismama Debrecenbe édesanyja barátnőjéhez költözött, hiszen Bodaszőlő az orvosoktól távolra esett, s Szilágyi Erzsébet nem akart kockáztatni.
A családi legendáriumba ebből az eseményből főleg egy következmény került. A barátnő később látogatóba érkezett a Szabó-családhoz Bodaszőlőbe. A tanítónőként dolgozó Szilágyi Erzsébet híresen jól főzött, gyermekei mellett mindig volt egy nagylány, s a konyhában is volt segítsége. Délben a felszolgált tyúkhúsleves, majd főtt hús után töltött paprika, majd sütemények következtek. A csirkesültet estefelé szolgálták fel, s ez a „tett” kijavíthatatlanná vált. Ugyanis a barátnő ezután megjelent Székelyhídon Szilágyi Árpádné Bihary Emmánál ezt közölve: „Nem jól nevelted a lányod!” Emiatt Szabó Annát ezután nem kísérte keresztanyai figyelem. A hagyomány ennek a világnak is meghatározója volt.
Nem véletlenül lett Szabó Anna kedves olvasmánya később Szabó Magda, könyvespolcán egy sornyit tett ki. A család világából nagyon sokat megőrzött az emlékezet, s amit mégsem, könnyen pótolható volt Szabó Magda és Márai Sándor műveiből.

Bővebben